Örök szerelem, 9. rész

Nagyon nagy volt a tömeg. Ennyi ember előtt talán még sosem énekeltem. Elöntött az adrenalin. Isteni érzés volt!

- Halihó emberek! Jó a buli? – kiabáltam a mikrofonba.

- Yeaaaaah! – őrjöngött a tömeg.

- Nem hallom, jó a buli? – kiáltottam még hangosabban.

- Yeaaaaaaaaaaaaaaaaaah!

- Na most már elhiszem! Bemelegítőnek jöhet az Ayo Technology- feldolgozásom.

http://www.youtube.com/watch?v=lDYskJWtq1w

Együtt énekelték velem az egészet. A második szám a Love Story volt.

http://www.youtube.com/watch?v=8xg3vE8Ie_E

Erről mindig Lewis jut eszembe. Nem mintha egész végig nem rajta járna az agyam.

A végén már azt hittem elrepülök...a sok szív mindenütt...rózsaszín füst...a színpad mellől pedig Lewis tapsol nekem... Mint egy álom...

Befejezésképpen a kedvenc számomat, a The Best Damn Thing – et választottam. Intettem a fiúknak, hogy mehet, és mutogatnak nekem, hogy befagyott a technika... boldoguljak a mikrofonnal!

- Hát emberek, a zene elment, de nyugi, ének attól még lesz! – ezt mondom, mert ez egy magabiztos duma...de ezt hogy csinálom meg? Miért pont most? Miért pont én? Oda pillantottam Lewisra, aki egy gitárt szerzett nekem. Odafutottam hozzá.

- Ezzel mit csináljak? Ezer éve nem gitároztam! – néztem rá kétségbeesetten.

- Menni fog, szaladj!

Kiálltam egy magamban a színpadra, és elkezdtem játszani azt a dalt, amit még sulis koromban tanultam meg gitározni. Ez a Yesterday volt a Beatles-től.

http://www.youtube.com/watch?v=AH3cmFl6Jfw

A srácok közben integettek, hogy meg van javítva minden, ha gondolom, újrakezdhetem a The Best Damn Thing-et...Nem... ezt már megcsinálom. A dal végére sikerült elsírnom magam, pedig nem szokásom a sírás. Ez a szám olyan gyönyörű volt... A végén már teljesen nyugodt voltam. Azt hiszem, jobb befejezés lett, mint amit eredetileg akartam. Lewis-ra vetettem egy pillantást kisírt szemeimmel. Ezt az élményt is neki köszönhetem.

- Köszönöm. További jó szórakozást! – mondtam végül a mikrofonba.

Lementem a színpadról, és Lewis karjaiba omlottam zokogva.

- Hé minden rendben? – szorított még szorosabban magához. Ekkor jöttem rá egy fontos dologra…

- Én… Szeretlek! – és megcsókoltam őt. Ebben a csókban minden benne volt… amikor a medencénél megismerkedtünk, az ebéd, a közös filmnézés, az összes érzelem… Fura, hogy valakibe ennyire bele lehet szeretni két nap után…

A csók után mélyen a szemébe néztem. Nem kellettek szavak, hogy megértsem, ő is ugyanezt érzi.

Ezt a mesés pillanatot Lilly törte meg.

- Brit! Én… én szóhoz sem jutok! Hogy te milyen egy bátor csaj vagy…

- Köszi Lilly! – és megöleltem.

Meghallgattuk a többi előadót is. Beyoncé a Single Ladies-t (http://www.youtube.com/watch?v=L5jVRGIhGgg), Rihanna a Russian Roulette-t (http://www.youtube.com/watch?v=hN7T_XxhlCQ&feature=related), Alesha a Let's Get Excited-ot (http://www.youtube.com/watch?v=tisRW776x4A), Kelly és David Guetta pedig közös számukat, a When Love Takes Over-t (http://www.youtube.com/watch?v=TqO44Y9HfL8), Gaga zárásnak elénekelte a Bad Romance-t (http://www.youtube.com/watch?v=2BEVbIRJBfU&feature=related). Ezeket mindet már csak onnét tudtam, hogy a koncert elején tájékoztattak róla. Most nem bírtam odafigyelni, a gondolataim egész máshol jártak. Arra még emlékszem, hogy a koncert végén közösen meghajoltunk.

A leges-legvégén odajött a többi fellépő is, és gratulált a rögtönzésemhez. A szervezők jöttek bocsánatot kérni, mert hogy állítólag az egyik zsinór volt csak meglazulva, és az okozta ezt az egészet. De, megmondtam nekik, hogy nincs semmi baj sem. Őszintén szólva nem is bánom, hogy így alakult.

A hotel-be Lewis is bekísért.

- Akkor majd holnap hívlak!

- Oké. Szép álmokat!

- Neked is! – és búcsúzásképpen kaptam tőle még egy csókot.

Lilly-vel egymás után lezuhanyoztunk, utána pedig még néztük a P.S. I Love You-t, amit sikerült végigsírnom Lilly vállán – ez a mai nap valahogy ilyen érzelgős, - utána pedig befeküdtünk az ágyba, és vártuk, hogy ránk virradjon a holnap.